Mire gondolt a költő?

 

    Hát ez az: mire? Ezzel a nagy kérdéssel mindnyájan találkoztunk már. Tanárok, irodalmárok, rendezők, önjelölt tudósok teszik fel nekünk e kérdést, de úgy ám, mintha ők tudnák rá a választ. Pedig azt csakis a költő tudhatja, tudhatta. Magam is irkász vagyok, tapasztalatból tudom, hogy ahány olvasó, annyiféle értelmezés létezik. Én gondolok, érzek valamit (csak én tudom, mit), aztán leírom. Ha valakit megérint, valami átrezeg a versből, akkor elérte célját. Amit az olvasó gondol és érez, azt kell elemezni. Mert az a lényeg. Szerintem az iskolában ebből kellene felelni.

    Vannak olyan szavak, verssorok, amiket valóban helyesen érthetünk, még ha néha csalóka is a kifejezés.

    Nekem szerencsém volt, mert egy igazi pedagógus volt az osztályfőnököm: Holdasy Gizella. Ő tanította a magyar nyelvet és irodalmat. Mindig tanított, nemcsak órán, nemcsak a tananyagot. Amire ő tanított, azt máig tudom. Köszönöm, Gizi néni!

 

 

***

Mire gondolt a költő, Kölcsey Ferenc?

"S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára." (Himnusz)

Szomorú lett volna a had? Aligha, sőt... Az utókor Mátyás híres seregét fekete seregként emlegeti, a fekete pedig többnyire a gyászos dolgok színe. Kölcsey egyszerűen azt mondja: a büszke Bécs nyögött a fekete sereg alatt.

***

Mire gondolt a költő, Vörösmarty Mihály? (Szózat)

"Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll."

A halál, főleg ha egy országot dúl végig, és pusztulást hoz rá, nem lehet nagyszerű. Nem mondjuk rá, hogy "szupi"! Ha megfigyeled, hogy nagy színészeink hogyan mondják ezeket a szavakat, rájössz, hogy a nagyszerű itt mást jelent: nagy horderejű, elsöprő veszedelem, amely szinte lerohanja a népet.

***

Mire gondolt a költő, Zrínyi Miklós? (Vitéz hadnagy)

"vitézkedjél az örökségnek és nem két napnak"

Nem örökségre, örökölt jussra gondolt, hanem az örökkévalóságra. Magyarán: úgy vitézkedjél, hogy maradandó legyen, emlegessék, míg világ a világ, és ne "15 perc hírnév" legyen tetted.

***

Mire gondolt, aki a csigát előcsalogatta?

"Csigabiga, gyere ki, ég a házad ideki..."

Országos félreértéseink egyike ez a mondóka, úgy értelmezzük, hogy ég a ház, tűz van. De miért ideki? Nos, egyszerűen hiányzik a névelő: az. Az ég a házad, az égbolt. Ha előbújsz, csigabiga, itt kint majd az ég lesz a házad, jó dolgod lesz, kapsz tejet, vajat. Gyere ki bátran!   lL@

***

Ugye, mindnyájan ismerjük ezt a jelmondatot?

"Csonka-Magyarország nem ország - egész-Magyarország mennyország!"

Ez nem úgy értendő, hogy a mostani országunk széltében-hosszában maga a földi Paradicsom, hiszen hogyan is lehetne az megcsonkítva. Azt jelenti, hogy a teljes, egész, a történelmi Nagy-Magyarország a Hazánk, amely számunkra a mennyország - áldjon bár vagy verjen minket a sors. És ez ellen tehetetlen minden kierőszakolt határ, mivel ez az ország a magyarok lelkében él. (És milyen gyönyörű szó a Kárpát-Haza!)

***

 

 

 

 

 

 


© Minden jog fenntartva.